Emberi jogok – már csak virtuális valóság?
A „dokumentumfilm” címke hallatán még mindig sokan vannak, akiknek legörbed a szája. Uncsi – vélekednek –, hisz ez vesz körül minket: mi újat mondhatnak? Szerintem éppen attól izgalmasak, hogy rányitják a szemünket a világra, amelyben élünk. A szépségére és a sokszínűségére; a gonoszságára és a brutalitására; arra, hogy mennyire sebezhető és hogy milyen törékeny.
Az ország egyetlen, emberi jogokkal foglalkozó filmfesztiváljának idei mottója: lássunk élesebben! Mert bár valóban ebben élünk, sokszor észre sem vesszük, mi zajlik körülöttünk. Vagy látjuk ugyan, de nem akarunk róla tudomást venni. Vagy épp azért nem látjuk, mert az érintettek megpróbálják elfedni, elterelni róla a figyelmünket, vagy szimplán csak átvernek.
Hogyan merészelik? – vágta könnyekkel a szemében Greta Thunberg svéd diáklány az ENSZ klímacsúcsán résztvevő állami vezetők arcába; miért nem látják a közelgő globális klíma-katasztrófát, és miért nem tesznek semmit ellene? A nyilvánosságra hozott felvétel futótűzként terjedt az interneten. Mivel magyarázható mégis ez a passzivitás? A puszta tudatlanságon vagy közönyön túl azzal is, hogy a problémák megoldásához először meg kellene értenünk a rendszerszintű igazságtalanság, a multinacionális nagyvállalatok profit-hajszolása és a társadalmi felelőtlenség természetét.
Vajon mi kell ahhoz, hogy az emberek ne dőljenek be a dezinformációnak, a manipulációnak, a cukormázas reklámoknak, és a problémák elől ne komfortzónájukba húzódjanak vissza, hanem valódi megoldást keressenek? Ezekre a kérdésekre nincs egyetlen érvényes válasz. Olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek nem egyszerűsítenek, hanem empátiával, átérzéssel közelítenek az összetett problémákhoz. A Verzió idei programja az útkeresésekről szól. A sokszínű és átfogó válogatásban megtalálhatunk olyan dokumentumfilmeket, amelyek a problémákra világítanak rá, és olyanokat is, amelyek azt vizsgálják, milyen alternatívák állnak rendelkezésre az igazságosság helyreállításához, a bajok orvoslásához, a sebek begyógyításához. A nemzetközi és diákfilm-versenyben szereplő emberi jogi filmek palettája mellett a program középpontjában a média áll. A 4. hatalmi ág külön szekciót kapott, hogy láthassuk, milyen szerepet játszik a világ képének formálásában.
A hírhedt diszkó-tűzvész kapcsán a romániai egészségügyi rendszert feltáró oknyomozó újságírói nyitófilmtől (Colectív) kezdve a mesterséges intelligencia térnyerését vizsgáló zárásig (Szia, A.I.) a program 46 ország 75 filmjét vonultatja fel. Idén első alkalommal 9 VR projekt is része a programnak. Milyen dokumentumfilmes újításokra ad lehetőséget a technikai fejlődés? Mekkora cselekvési terünk marad, ha egyéni választásainkat már nemcsak a globális média és a politika, hanem a technológia is mindinkább befolyásolja? Hogyan tud a mesterséges intelligencia súlyos emberi problémákat megoldani? A Virtuális Valóság egyedülálló és érzékletes utakon von be minket különböző szereplők és történetek világába. A történet középpontjába kerülve annak aktív résztvevőjévé válunk a megszokott passzív megfigyelés helyett. Ez azért is remek lehetőség, mert még inkább ráirányítja a figyelmet a felelősségünkre. Az egyénére, a filmesére, az újságíróéra. A fesztivál idei díszvendége, Litvánia filmesei például A szabadság kódja: 1991 című alkotásukban egy forradalom helyszínére viszik el a nézőt, ahol azzal az etikai kérdéssel szembesülünk, hogy újságíróként megfigyelők maradjunk-e, vagy cselekvőkként lépjünk be az események láncolatába.
Ahhoz, hogy alapos ismeretekre tegyünk szert a világ és az emberi jogok állapotáról, a jogtiprásokról, nem elég a médiában felkapott eseteket és szenzációkat követni, hanem elkötelezetten, folyamatosan kell tájékozódjunk. Ebben segít ez a dokumentumfilm fesztivál, amely ötvözi a kreatív teljesítményt a józan reflexióval, rendkívüli történeteket a hétköznapi eseményekkel, az ünnepet a felelősséggel. A világ tele van sebbel, a lángoló erdőktől a pusztuló termőterületekig, amelyekre oda kell figyelnünk a “hogyan merészelik?” égető kérdése okozta első sokkon túl is. Hisz a 16 éves svéd aktivista korosztálya hamarosan átveszi a Földet az előző generációktól, így az ő jogaik forognak kockán, ha élhetetlen világot örökölnek.
