Nagy fekete autó és a szocialista szellem vasútja
Ha hiányzott Virág elvtárs és Pelikán, most ismét a mieink lehetnek. Bacsó Péter nagy sikerű filme, A tanú most restaurálva tér vissza a mozikba.
Bebörtönzött püspök: Isten hozott, fiam!
Pelikán: Meg egy fekete autó, Szentatyám.
A kisajátítások, járműelkobzások és protekciós benzinjegyek korában ha bármilyen beszélgetésben szóba került a fekete autó, garantáltan államvédelmiesek szerepeltek a történetben. A Molotovról elnevezett gépkocsi-gyárban készült ZIM sokakra hozta akkoriban a csengőfrászt, amikor az éjszaka közepén fényszórói bevilágítottak az ablakon.
Rendőr: Ez egy komoly
névtelen feljelentés volt.
Merthogy az ötvenes években nem sok kellett, hogy valakit bevigyenek. Elég volt, ha a gyárban egy besúgó elcsípett egy Rákosi-viccet, nem kellett hozzá halálos fenyegetés.
Pelikán: Dezsőnek meg kell halnia!
Az erőszakosnak ható filmbeli kijelentés tényét csak az tompítja, hogy Dezső történetesen egy disznó. Még csak nem is úgy, ahogy a férfiember szokott lenni, amikor elszereti valaki feleségét.
Virág elvtárs: Hagyjuk a
szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!
Dezső valódi párosujjú patás, akiből momentán kolbászt kíván készíteni gazdája. Ezért kell ilyen csúfos véget érnie a sötét pince hűvös magányában. Mert a fekete autóhoz és a fekete bőrkabátos keretlegényekhez hasonlóan a feketevágás is mindennapos volt a gulyáskommunizmust megelőző sötét időkben.
Virág elvtárs: Az élet nem habostorta!
Az már csak hab a tortán, hogy a beszolgáltatási kötelezettséggel a rendszer épp
a munkásokat és a parasztokat sanyargatta, miközben azok támogatása mellett
agitált. Ennek ellenére sokan hittek a szocializmusban, sokáig még a
film készítője is. Bacsó Péter A tanúk című interjúkötetben mesélte el, hogy maga
is bízott a második világháború utáni átmenetben, és kezdetben üdvözölte a
Rákosi-féle reformokat. „Dolgozott bennem bizonyos bűntudat és szégyen is, hogy
egy ideig bedőltem az egész kitalációnak, sőt az ügy harcos kollaboránsa
voltam. Úgy éreztem, valamit jóvá kell tennem” – indokolta filmjének
megszületését.
Virág elvtárs: Az osztályharc egyre fokozódik. Akinek pedig valami vaj
van a fején, hadd szarjon be egy kicsit a Szocialista Szellem Vasútján!
Persze az ÁVH nem a Vidámparkba hordta klienseit, inkább az Andrássy út 60-ban verték ki belőlük a szart is. Pelikán esetében beérnék egy kirakatperben való tanúskodással. Ez az a világ, ahol az előre megírt tanúvallomást egy dossziéban tartják a tárgyalás előtt már megszületett ítélettel.
Virág elvtárs: Egyszer majd kérni fogunk magától valamit.
Így kerül a főszereplő börtönbe be, börtönből ki. Bár szerencsétlen gátőr ideológiailag meglehetősen alulképzett, ez se lehet akadálya, hogy fontos funkciókba nevezzék ki. S lőn a nép egyszerű fiából uszodaigazgató, majd végül a narancskutató intézet vezetője.
Pelikán: Ez az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a
miénk.
Bacsó filmje kiváló szatíra, és a miénk. De nem sokon múlott, hogy ne így legyen. 1969-ben forgatták, de rögtön utána betiltották, és egy évtizedig hevert dobozban. 1979-ben is csak azért mutatták be, mert külföldön a Betiltott Filmek Fesztiváljára készültek. Aztán végül csak a közönség elé került, 1981-ben még a Cannes-i Fesztiválon is levetítették. Kultfilm státuszát legjobban az bizonyítja, hogy mondatai szinte szállóigékké váltak.
Börtönigazgató: Magát rehabilitálni
fogják.
Pelikán: Inkább tessék akasztani.
Ami pedig még ma is izgalmassá teszi, az az, hogy bár alapvetően a Rákosi-éra karikatúrája, de tágabb értelemben minden diktatúra működési mechanizmusát parodizálja, így jó táptalajt nyújt a Magyar Narancstól eltávolodott narancsosok regnálásának átgondolásához is. Megmutatja, hogyan manipulálja a rendszer az alattvalóit, és milyen válogatott eszközökkel tarja fenn az elnyomást a hatalmához paranoiásan ragaszkodó állam. Elkészülte után csaknem ötven évvel sem veszített semmit mondanivalójából és aktualitásából.
Pelikán: Hé, jóember,
van magának jegye?
Ha még nincs, akkor azonnal vegyen A
tanúra, amely bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb
53 magyar alkotás közé, és amelyet most digitálisan, kockáról kockára
felújított a Filmarchívum.