Feljövőben az alvilág
Olaszország
idei Oscar-nevezettjével indít az idei MittelCinemaFest, amely mint egy totó (ezúttal
nem Cutugno, hanem a Mészáros) 13+1 kortárs művet kínál: tizenhárom játékfilmet
és egy dokumentumfilmet láthatunk. Utóbbi érdekessége, hogy a magyar származású olasz író, Giorgio Pressburger A fehér közök törvénye című regényének filmes adaptációja. További
hazai vonatkozás, hogy a gyermeke örökbe adásától pénzt remélő anyáról szóló Napsugár című alkotást Pohárnok Gergely
fényképezte, a Medvevilág Szicíliában című
egészestés rajzfilm pedig részben Magyarországon készült.
A
fesztivál első filmje stílszerűen Az
első áruló, amely egyébként csak jövőre érkezik a hazai forgalmazásba, de a
Mozinet filmnapokon már sikerrel debütált. A Polipot leleplező első nagy
bűnbánó, Tommaso Buscetta mindvégig késélen táncol, de akkor kerül igazán
kutyaszorítóba, amikor Giulio Andreotti kereszténydemokrata pártvezér (1945 és
1999 között 33 kormány tagja, közülük hétnek miniszterelnöke) alvilági
kapcsolatairól is fellebbenti a fátylat. Mindenesetre a Maxiprocesso, a valaha
volt legnagyobb olasz per végén 344 embert ítéltek összesen 2665 év
szabadságvesztésre, és ami még fontosabb: a legfelsőbb bírói szerv kimondta,
hogy a maffia létezik. Az olasz állam hivatalosan ugyanis a nyolcvanas évek
végéig tagadta ezt.
Pedig
hát nem is csak a szicíliai (Cosa Nostra) szervezett bűnözés polipkarjai fonták
át az olasz gazdaságot és közéletet, hanem a kalábriai (’Ndragheta) és a
kampániai (Camorra) maffia is felírta magát Itália térképére. A fesztivál több filmje is ide, Nápoly Sanità negyedébe vezet el, ahol
több sikolyt hallani a nyílt utcán, mint a hullámvasúton. Az ADS Service által
forgalmazott és az idei Berlinálén a legjobb forgatókönyvért Ezüst Medve-díjat
nyert Ragadozók hat fiatalja azzal
áltatja magát, hogy elhozza az igazságot a városrészbe. A jóra törekednek, de
ehhez a rossz utat választják. Nem félnek sem a börtöntől, sem a haláltól.
Tudják, hogy egyetlen lehetőségük, ha mindent egy lapra tesznek fel. Azt
viszont nem tudják, hogy egy háború részesei, és a bűnözés világa
visszafordíthatatlan választás elé állítja őket: fel kell áldozniuk a szerelmet
és a barátságot.
A Sanità negyed polgármestere afféle helyi kiskirály, aki saját elvei szerint szolgáltat
igazságot, figyelmen kívül hagyva az államot és a vitás feleket. Ez az a hely,
ahol ha arra bíztatsz valakit, hogy lőjön, nem kell kétszer mondanod. A szentek
a paradicsomba mennek, mindenki más pedig Don Antonióhoz fordul – szól a helyi
szabály. De mi van, ha valaki éppen Don Antoniót szeretné eltenni láb alól?
Akkor kihez forduljon? Főleg, ha az a valaki pont Don Antonio fia. Na, itt jön
a képbe a polgármester, aki elhatározza, hogy kibékíti és megmenti
mindkettejüket.
És
itt van még a bevezetőnkben említett totós film, az 5 – A tökéletes szám, amelyben egy visszavonult bérgyilkos indul
bosszúhadjáratra, miután fiát egy megbízás teljesítése közben tőrbe csalják.
Mert ahogy van betyárbecsület, úgy léteznek gengsztertörvények is, amelyek az
alvilág működését szabályozzák. És ezek itt most csorbát szenvedtek. Az apa
ezért felhívja egykori barátját és kollégáját, a szintén bérgyilkos Totò-t, a
Mészárost, hogy kutassák fel a megbízót és egyenlítsék ki a számlát. Innentől
üldözések, lövöldözések és emberrablások követik egymást, a régről ismert
eszközökkel és képekkel, ahogy az Alfa Romeo csomagtartójába gyömöszölik az
áldozatot. Csakhogy ezzel újraindul a végtelen erőszakspirál, ami
elgondolkodtat azon, mi értelme az életnek, ha azt a bűnözés és az azt
szabályozó értékek irányítják.
Persze
ha Olaszországra gondolunk, van még valami, ami a maffián kívül rögtön eszünkbe
jut. Hát igen, a szép nők és a szerelem. Természetesen a MittelCinemaFest sincs
meg ezek nélkül. A fesztivál legtöbb, ebben a témában műsorra kerülő filmje az
ellentétek összevegyítésével játszik. A Cinenuovo forgalmazásában érkezik az Időtlen szerelem, amelyben a fiú
zenészi karrierre vágyik, a lány viszont leginkább szabad nő szeretne lenni.
Miközben Matteo otthon írja a szerelmes dalokat, Francesca nekivág a világnak,
ahonnan ötévnyi utazgatás után magával hozza a haladást, az emancipációt és a
’70-es évek változásainak a szelét.
A Bangla egy ösztöneit szabadjára engedő
olasz lány és egy konzervatív családban élő, bengáli származású muzulmán fiú találkozásáról
szól. A fiú szintén zenész, a lány pedig ugyancsak szabad szellem. Kettejük fő
dilemmája az, hogyan egyeztessék össze kapcsolatukat az iszlám egyik
legszigorúbb előírásával: a házasság előtti szex tilalmával. Elnézve az Asiát
alakító Carlotta Antonellit, számomra semmi sem lenne túl Korán.
A
leányanyák viszont alighanem korainak gondolják a gyermekáldást. Az Anyaság című film megesett kamaszlányait
szüzességi fogadalmat tett apácák fogadják be – a keresztényi szeretet
jegyében. Együttélésük során kölcsönösen hatással vannak egymásra, ami legalább
olyan kihívás a novíciák, mint a tinilányok számára.
Az én lányom tízéves főhősét viszont két anya is
egyedül magának akarja, ráadásul a két nő nem is lehetne különbözőbb. A
kislánnyal szinte szimbiózisban élő Tina és a zűrös életű Angelica a gyermek
születésekor titkos egyezséget kötött, ám most mindketten elkeseredett harcot
kezdenek Vittoria szeretetéért. Kilométeres fesztivállista és számtalan díj
tanúskodik arról, hogy ez a szeretet földrajzi helytől függetlenül mindenki
számára a legfontosabb.
Azok
a gyerekek se szívesen mondanak le róla, akiknek a szülei elváltak. A Milyen jó lenne! két fiú- és egy lánytestvére
mindent (na jó, majdnem mindent) megtesz azért, hogy őseiket ismét boldognak
lássák és főleg együtt, egymással.
Persze
van, amikor ez lehetetlen. Ha például az egyik szülő meghal, az egyszeriben
felborítja a családi harmóniát. A Down-szindrómás Dafne anyja hirtelen veszíti életét, és az apa nemigen tud
megbirkózni a gyásszal. Végül, hogy felrázza őt depressziójából, a lány hegyi
túrát szervez kettejüknek anyja szülőfalujába. Az idei
berlini filmfesztivál Panorama szekciójában bemutatkozott
és Fipresci Díjat nyert mű
megtanítja, hogyan léphetünk túl saját korlátainkon.
A bajnok címszereplője
erre magától nem képes, külső segítséget kell hozzá kapnia. Iszonyú
sporttehetség, csak épp kicsapongó élete miatt állandó botrányok kísérik. Egy
elkényeztetett sztár, akinek nem számít, hány Ferrarit tör össze. Totális
ellentéte az örökös pénzügyi zavarral küszködő, magányos tanár, akire a
labdarúgó klub elnöke rábízza az éretlen gólkirályt, hogy némi fegyelmet
tanuljon. És a két ember szép lassan összecsiszolódik.
November 6. és 16. között immár
tizenhetedik alkalommal jelentkezik az olasz filmfesztivál, amelynek a
fővárosban a Puskin és a Tabán mozi ad otthont, de az alkotások egy részét
Szegeden és Debrecenben is bemutatják.
